Végtelen sorozaton a pozitív természetes számok N+ halmazán értelmezett egyértelmű hozzárendelést értjük. Jelölésmód:
általánosan:
explicit alakban (n megadásával a sorozat eleme számítható):
például
implicit alakban: (a sorozat an eleme sorrendben őt megelőző elemektől függ):
például
Végtelen sorok
Végtelen sor egy adott an sorozat részletösszegeiből képzett bn sorozat
(a részletösszeg az an sorozat első n tagjának összege).
például:
A végtelen sorokat is ugyanúgy vizsgálhatjuk, mint a többi sorozatot (konvergencia, divergencia, monotonitás, korlátosság).
Definíció: an sorozat határértéke , ha tetszőleges
számhoz létezik olyan n0 köszöbindex, melynél
nagyobb valamennyi n-re teljesül, hogy , azaz a sorozat
elemeinek (an) eltérése az A határértéktől kisebb -nál.
Konvergens a sorozat, ha létezik a határértéke, ellenkező esetben divergens. A határérték csak véges szám lehet.
A határértéket szinte sosem a definíció alapján számítunk, hanem:
- nevezetes sorozatok határértékére visszavezetve, algebrai átalakításokkal operálunk,vagy
- konvergens sorozatok közé szorítjuk be a sorozat elemeit (skatulyaelv).
A skatulyaelvet alkalmazva a konvergenciát úgy is tudjuk igazolni, hogy magát a határértéket nem is számítjuk.
Divergenciát igazolhatunk úgy is, hogy egy sorozat elemeit egy másik, divergens sorozat elemeivel hasonlítjuk össze.
Tágabb értelemben vett határérték:
Ha egy sorozat divergens, azaz véges határértéke nem létezk, vizsgálható, hogy vajon az összes eleme a pozitív vagy
negatív végtelenhez tart-e. Ebben az esetben azt mondjuk, hogy a sorozatnak tágabb értelemben létezik a határértéke,
azaz vagy a pozitív vagy a negatív végtelenbe tart:
Sorozatok tulajdonságai - Monotonitás
Monoton növekedő a sorozat, ha
a rákövetkező elem nem kisebb mint az előző, azaz:
Monoton csökkenő a sorozat, ha
a rákövetkező elem nem nagyobb mint az előző, azaz:
Lényeges dolog a monotonitás vizsgálatakor, hogy valamennyi
esetén teljesülnie kell ugyanabban az irányban az egyenlőtlenségnek, különben a sorozat nem monoton.
A monotonitást vizsgálni lehet:
- a különbségi kritériummal (ekkor két szomszédos elem különbségét vizsgáljuk), vagy
- a hányados kritériummal (két szomszédos elem hányadosát vizsgáljuk).
Sorozatok tulajdonságai - Korlátosság
Definíció szerint korlátos a sorozat, ha egyidejűleg létezik alsó és felső korlátja, azaz valamennyi eleme e két korlát közé esik:
Önmagában egy korlát létezése nem elegendő. Tehát ha csak alsó, vagy csak felső korlát létezik, a sorozat nem korlátos.
A korlátosságot nem feltétlen szükséges úgy belátni, hogy ki is számítjuk ezeket a korlátokat.
Azaz nem szükséges a felső korlátok közül a legkisebbet (supremum), vagy az alsó korlátok közül a legnagyobbat (infinum) megtalálni.
A korlátosságot más tulajdonságok vizsgálatával is összeköthetjük, ezekből következtetve a korlátosságra. Például, ha egy sorozat
monoton növekedő és konvergens, nyilvánvalóan alulról közelít a határértékéhez. Ez esetben ez a határérték a (legkisebb) felső korlát.
Vagy megfordítva: ha egy sorozat monoton csökkenő és konvergens, nyilvánvalóan felülről közelít a határértékéhez.
Ez a határérték a (legnagyobb) alsó korlát.
Küszöbindex meghatározása
A határérték definicójában szereplő egyenlőtlenségre épülő
számítási feladatokban érdekelhet minket, hogy:
- adott konvergens sorozat és szám esetén mekorra
a küszöbindex (n0),
- adott konvergens sorozat és küszöbindex (n0) esetén mennyi
értéke,
- divergens sorozat és elég nagy esetén hányadik elemtől kezdve
lesz a sorozat valamennyi eleme ennél az -nál nagyobb.
Az első két esetben a küszöbindexnél nagyobb valamennyi n esetén a sorozat elemeinek határértéktől való eltérése kisebb
-nál:
Összefüggés a tulajdonságok között
A kovergencia, monotonitás, korlátosság kapcsolatával több nevezetes tétel is foglalkozik,
ezek közül a legnevezetesebb szerint, ha egy sorozat monoton és korlátos, akkor bizonyosan konvergens.
Ezt a tételt felhasználhatjuk a konvergencia igazolására.